Érzések kisgyerekeknek: érzelmi intelligencia 2 éves kortól

Megtanítjuk a gyerekeknek a színeket, a számokat és a betűket. Azt ritkán, mit jelent az, hogy csalódott, vagy mit lehet kezdeni vele. Pedig annak tudása, mit érzel, és mi segít, azon készségek egyike, amelyek egy egész életet formálnak: az iskolában, a barátokkal, és jóval később a munkában és otthon.

Az iskolának a korai években ritkán jut ideje ezt közvetlenül tanítani, így nagy része otthon történik. A jó hír, hogy nem kell hozzá semmilyen különleges eszköz, csak szavak, játék és sok türelem. Leírom, mi segít nálunk otthon, és mit mondanak a koragyerekkori kutatások.

Miért érdemes tanítani

Az érzéseket könnyebb kezelni, ha van nevük. Egy felnőttekkel végzett agyi képalkotó vizsgálatban már az is csillapította az agy riasztó reakcióját, ha valaki szavakba öntötte az érzését. És 79, 2–6 éves gyerekekkel végzett vizsgálat alapján a bölcsődékben és óvodákban az érzésekről tanító programok segítettek a gyerekeknek megérteni és kezelni az érzelmeiket.

Annak a gyereknek, aki ki tudja mondani, hogy „dühös vagyok”, van más választása is, mint az ütés. Annak a gyereknek, aki ki tudja mondani, hogy „aggódom”, lehet segíteni.

Az első érzésszavak

Kezdd négy nagy érzéssel, és ahogy a gyereked nő, jöhet több:

• Az első négy: vidám, szomorú, dühös, ijedt.
• Utána: fáradt, izgatott, aggódó, meglepett, csalódott, büszke.
• Később: féltékeny, magányos, zavarban lévő, kiábrándult, nyugodt.

A saját érzéseidre is használd a szavakat: „Most csalódott vagyok, mert nem indul az autó. Veszek egy nagy levegőt.” A gyerekek többet tanulnak abból, amit csinálsz, mint abból, amit elmagyarázol.

Öt módja annak, hogy játékkal tanítsd az érzéseket

1. Nevezzétek meg a mesékben. Olvasás közben állj meg: „Szerinted hogy érzi magát a maci? Miből látod?” A képeskönyvek arcai minden oldalon egy-egy lecke az érzésekről.
2. Érzésarcok. Vágjatok együtt grimaszokat a tükör előtt: mutasd, milyen a szomorú, mutasd, milyen a meglepett. Aztán találgassátok egymásét.
3. Hol érzed? A düh lehet forróság az arcban, az aggodalom összeszorult pocak, az öröm bizsergés. A test figyelése az első jelzés arra, hogy egy érzés kezd nagyra nőni.
4. Szerepjáték. A maci fél a sötétben; a nyuszi szomorú, mert ledőlt a tornya. Ha a gyerek eljátssza, úgy gyakorolhatja a szavakat és a megoldásokat, hogy közben nincs rajta egy valódi hiszti nyomása. A szerepjátékról és a babaházról szóló útmutatónkban többet találsz.
5. Érzés-beszélgetés. Vacsoránál vagy lefekvéskor: „Mi tett ma boldoggá? Volt valami, ami elszomorított?” Előbb a sajátodat mondd el.

Mit mondj a nehéz pillanatban

Egy nagy érzés csúcsán a kisgyerek semmit nem tud megtanulni. Maradj közel, maradj nyugodt, és várj. Amikor a vihar kezd elcsitulni:

• Nevezd meg helyette. „Nagyon dühös lettél, amikor indulni kellett.”
• Fogadd el az érzést, korlátozd a tettet. „Szabad dühösnek lenni. Ütni nem szabad. Helyette dobbanthatsz a lábaddal.”
• Kínálj egy módot a megnyugvásra. Lassú lélegzetek, egy ölelés, egy csendes sarok. A megnyugtató tevékenységekről kisgyerekeknek szóló útmutatónkban hét beváltat találsz.
• Beszéljétek meg később, amikor már mindenki nyugodt: „Mit csinálhatnánk legközelebb?”

Kerüld az olyan mondatokat, mint a „ne legyél szomorú” vagy „a nagyok nem sírnak”. Ezek azt tanítják, hogy az érzések rosszak, nem azt, hogyan kezeljük őket.

Mire számíts életkor szerint

Ezek a CDC (az amerikai járványügyi központ) jellemző mérföldkövei. Minden gyerek a saját tempójában ér oda.

• 3 éves korra: nagyjából 10 percen belül megnyugszik, miután elmentél, például a bölcsődei vagy óvodai búcsúnál; észreveszi a többi gyereket, és beszáll a játékukba.
• 4 éves korra: játék közben szerepet játszik; megvigasztal egy barátot, aki megsérült vagy szomorú; szeret segíteni.
• 5 éves korra: betartja a szabályokat, és kivárja a sorát a más gyerekekkel közös játékokban.

Négy- és ötéves kor körül sok gyerek már el tudja kezdeni elmondani, miért érez valamit, és egy kis segítséggel kiválaszt egy módot a megnyugvásra. Az iskolaérettségi ellenőrzőlistánk az érzéseket az olvasás, a számok és az önállóság mellé helyezi.

Ebben segít Lulu

Készítjük a Tiny Hands Feel-t, ingyen minden családnak, mert hisszük, hogy minden gyereknek meg kell tanulnia megérteni az érzéseit, bárhol születik, és bármit engedhet is meg magának a családja. Lulu, a teknős hangosan vezeti végig a gyerekedet a megnyugváson, így azok is tudják követni, akik még nem tudnak olvasni. Amikor elindul, lesznek benne vezetett megnyugvások, egy lefekvés előtti lecsendesedés, amely azzal ér véget, hogy elsötétül a képernyő, és egy játék az érzésekről: hogyan néz ki a szomorúság, hol érzed a dühöt, és mi segít? Egy egyperces megnyugvást Luluval már ma kipróbálhatsz.

Ez egy szülő tapasztalata, nem orvosi tanács. Ha aggódsz a gyereked viselkedése vagy érzelmei miatt, beszélj az orvosával vagy a védőnővel.

Amit a szülők kérdezni szoktak

Hány évesen értik meg a kisgyerekek az érzelmeket?

Jóval azelőtt, hogy meg tudnák nevezni őket. A kisgyerekek kezdettől reagálnak az arcokra és a hangokra; sokan két- és hároméves kor körül kezdenek egyszerű érzésszavakat használni, mint a vidám, a szomorú és a dühös, különösen, ha gyakran hallják őket.

Hogyan tanítsam meg a kisgyerekemet megnevezni az érzéseit?

Nevezd meg hangosan az érzéseket, az övéit és a sajátjaidat, naponta sokszor, mesékben, játékban és valódi helyzetekben. Kezdd a vidámmal, a szomorúval, a dühössel és az ijedttel.

A hiszti azt jelenti, hogy a gyerekem nem tudja kezelni az érzéseit?

Nem. A hiszti a két- és hároméves kor természetes része. Az érzésekről való tanítás nem állítja meg őket egyik napról a másikra, de idővel szavakat és eszközöket ad a gyereknek, amelyeket helyette használhat.