Szerepjáték: miért imádják a kicsik a babaházat és a mindennapi szokásokat

Figyelj meg néhány percig egy kétévest egy plüssmacival, és valószínűleg látsz egy étkezést, egy fürdést és egy lefekvést. A maci kap egy kanál képzeletbeli levest, egy mosdatást, egy takarót és egy simogatást a fejére. A gyerekek jóval azelőtt újrajátsszák a saját napjukat, hogy saját történeteket találnának ki. A babaház ennek a napnak a kicsinyített mása, ahol minden kézre esik.

Hogyan fejlődik a szerepjáték

• Valódi mozdulatok utánzása (nagyjából 18 hónapos és 2 éves kor között). A gyerek úgy tesz, mintha egy üres pohárból inna, vagy a füléhez tart egy játéktelefont. A játék még saját magáról szól.
• Játék valaki mással (nagyjából 2 és 3 éves kor között). Most már a baba vagy a maci kapja a gondoskodást: megeteti, megfürdeti, betakarja. A CDC a 30 hónapos kor körüli mérföldkövek között említi, hogy a gyerek „tárgyakat használ a mintha-játékhoz, például úgy eteti a babát egy kockával, mintha étel volna”.
• Kis jelenetek (nagyjából 3 és 4 éves kor között). A mozdulatok sorrá állnak össze: vacsora, aztán fürdés, aztán ágy. A játékok megszólalnak, és a gyerek adja a hangjukat.
• Történetek és szerepek (nagyjából 4 és 5 éves kor között). A gyerekek előre kitalálnak egy jelenetet („Legyen az, hogy Nyuszi beteg”), a barátaikkal felváltva bújnak szerepekbe, és olyan dolgokat találnak ki, amelyek sosem történtek meg.

A gyerekorvosok a szerepjátékot az egészséges fejlődés részének tekintik: így gyakorolja a gyerek a beszédet, így próbálja ki az érzéseit, és így teszi rendbe magában a napot. A bizonyítékokat alaposan megvizsgáló kutatók óvatosabbak: a szerepjáték együtt jár a jó nyelvi és társas készségekkel, de nehéz kimutatni, hogy ez okozza őket. Akárhogy is, a gyerekek maguktól választják, és természetes alkalom a beszélgetésre.

Miért a napi szokások a kedvenc történet

Az evés, a fürdés és a lefekvés minden nap megtörténik, így egy kisgyerek pontosan tudja, hogyan zajlanak. Ezért ezek a legkönnyebben eljátszható történetek, és a játékban a gyerek ritka lehetőséget kap: ő lehet az, aki irányít. Az a gyerek, aki lefekteti Macit, a saját lefekvése lépéseit gyakorolja, csak a másik oldalról. Sok szülő azt tapasztalja, hogy egy játékkal végigjátszott szokás simábban megy, amikor élesben kerül rá sor.

Nyugodt, szabad játék

A legjobb szerepjátékos játékok maguktól szinte semmit sem csinálnak. Arra várnak, hogy használják őket. Egy képernyős változatnak is így kell működnie:

1. Nincs cél, nincs pontszám. Ha nincs mit megnyerni, nincs miért sietni, és nincs mit elrontani.
2. Valódi helyek, valódi szokások. Egy ágy, egy kád, egy asztal és egy kert. Olyan dolgok, amelyeket a gyerek otthonról ismer.
3. Szelíd reakciók. Egy ásítás, egy csobbanás, egy csámcsogás. Az apró hatások meghagyják a gyereknek a történet irányítását.
4. Halk hangok. Lágy zene és semmi ujjongás, hogy illjen egy nyugodt pillanathoz.

Hogyan csinálja a Little House

A Little House egy babaház, amelynek hiányzik az elülső fala, és mindkét oldalán kert van. Öt kis állatbarát lakik benne: egy nyuszi, egy maci, egy cica, egy kutyus és egy panda.

• Bárhová viheted a barátokat. Az ágyban vagy az emeletes ágyon befészkeli magát, és elszundít. A kádban buborékok szállnak fel, amelyeket ki lehet pukkasztani. Az asztalnál megeszi, ami a tányérján van. A kertben hinták, csúszda, homokozó és pancsolómedence várja.
• Minden csinál valamit. A lámpák, a függönyök, a rádió (mindenki táncol), a hűtő és a sütő (étel az asztalra), a mosógép, a kakukkos óra, az almafa és a locsolókanna.
• Nappal és éjszaka. A sarokban lévő nap nappalból éjszakát csinál. Felgyulladnak a lámpák, és amikor már mindenki betakarózott az ágyában, altatódal szól.
• Megmutatja, nem elmagyarázza. Nincs mit olvasni. Egy kis kéz megmutatja, hogyan kell átvinni egy barátot, és időnként valamelyik barátnak eszébe jut valami, amire vágyik (étel, fürdés, egy dal, játék vagy alvás), és a kéz megmutatja, hogyan segíthetsz neki.

Tippek felnőtteknek

• Meséld el, mi történik. „Panda a kádban ül. Meleg a víz? Most egy törölközőre van szüksége.” Ezzel megmutatod, hogyan szól a mesélés nyelve.
• Kérdezd meg, mi jön ezután. „Nyuszi megevett egy almát. Most mit csináljon?” Hadd döntsön a gyerek; nincs rossz válasz.
• Tükrözd a saját napját. Játsszátok el a reggelit, a bölcsit vagy az ovit, a fürdést és a lefekvést abban a sorrendben, ahogy a gyereketek csinálja. Jó módja annak is, hogy egy változásról beszélgessetek, például egy új lefekvési időről vagy egy kistestvér érkezéséről.
• A jóéjt-jelenetet játsszátok korán. Mindenkit lefektetni remek alkalom arra, hogy a lefekvésről beszélgessetek, de a CDC azt javasolja, hogy alvás előtt egy-két órával már ne legyen képernyő. Játsszátok délután, aztán este csináljátok élesben, egy igazi macival.
• Vegyetek elő igazi játékokat is. Egy cipősdoboz, belül szobákat rajzoltok, meg néhány plüss, és kész a babaház, amelyet bárhová magatokkal vihettek. A játék kiindulópont, nem helyettesítés.

Hogyan tovább

Azok a gyerekek, akik szeretnek gondoskodni a barátokról, gyakran azt is élvezik, ha felöltöztethetik őket a Dress-Up Party játékban. Ha nyugodt kirakós kell ugyanazzal a mesekönyves hangulattal, próbáld ki a Jigsaw Puzzles játékot.