Kisvilág-játék: miért imádnak a gyerekek apró világokat építeni

Adj egy ötévesnek egy tálca homokot, néhány műanyag állatot és egy kagylót, és pár perc múlva már ott lesz egy sivatag, benne egy eltévedt oroszlán, egy teve, aki ismeri az utat, és egy közeledő homokvihar. Az óvodapedagógusok ezt kisvilág-játéknak (small world play) hívják: egy kis jelenet, egy maréknyi szereplő és egy történet, amit a gyerek játék közben talál ki.

Mi a kisvilág-játék

Kisvilág minden olyan jelenet, amelyre a gyerek felülről rálát, és amelyet maga rendezhet be: egy tanya a szőnyegen, egy dinoszauruszos mocsár egy tepsiben, egy babaház, egy kockaváros kisautókkal. Attól lesz „kisvilág”, hogy honnan nézi. A gyerek nem maga játszik el egy szerepet, mint a beöltözésnél. Ő a rendező, aki minden szereplőt mozgat, és eldönti, mi történjen velük.

Ezért illik annyira a négy és nyolc év közötti korhoz. A kisebbek leginkább a saját napjukat játsszák el (evés, fürdés, lefekvés). Körülbelül négyéves kortól a gyerekek elkezdenek kitalálni: megtervezik a jelenetet, mielőtt eljátszanák, megoldandó gondokat adnak a szereplőknek, és sorrendben elmondják, mi történik. A CDC a négyéves kor körüli mérföldkövek között említi, hogy a gyerek „játék közben úgy tesz, mintha valami más lenne”, ötéves korra pedig „elmond egy hallott vagy kitalált történetet, legalább két eseménnyel”.

Mit gyakorolnak a gyerekek

• Mesélés. Egy szereplőkkel teli jelenet felveti azokat a kérdéseket, amelyek minden történethez kellenek: ki lakik itt, mi megy félre, mi történik ezután. Egy elejével, közepével és végével elmesélt történet a későbbi olvasás és írás egyik alapja.
• Szavak. Minden világ hozza a maga szókincsét: hajóroncs, korall, űrhajós, kanyon, szavanna, tűzoltó. A gyerekek azért használják az új szavakat, mert a történetnek szüksége van rájuk.
• Tér és tervezés. Közel és távol, elöl és hátul, nagy és kicsi. Úgy elrendezni egy jelenetet, hogy jól nézzen ki: ez korai tervezés és térbeli gondolkodás.
• Önmaguk a képen. A gyerekek beleteszik magukat a történeteikbe. Egy figura, aki rájuk hasonlít, a saját bőrükkel, hajukkal és kedvenc ruháikkal, a saját maguk alkotta világ hősévé teszi őket.

A gyermekorvosok az ilyen játékot az egészséges fejlődés részének tekintik. A szerepjátékot alaposan megvizsgáló kutatók óvatosabbak: együtt jár a jó nyelvi és társas készségekkel, de nehéz kimutatni, hogy ez okozza őket. Ami valóban segít, az egy felnőtt, aki bekapcsolódik, de nem veszi át az irányítást. A kutatók ezt irányított játéknak hívják: a gyerek vezet, a felnőtt kérdez, és szavakat tesz hozzá.

Milyen a jó jelenetalkotó játék

A legtöbb építős és öltöztetős alkalmazás gyorsan elindul, és gyorsan unalmas lesz. Egy jó jelenetalkotó játék úgy működik, mint egy doboz apró játék:

1. Sok választási lehetőség. A változatosság tartja lendületben a leleményes gyereket: különböző világok, különböző szereplők, tárgyak, amelyekből különböző történetek indulnak.
2. Nincs cél, nincs pontszám. Ha nincs mit megnyerni, a történet a lényeg.
3. Mélység. Ami hátrébb van, kisebbnek látszik, ami elöl van, elöl áll, így a kép egy helynek tűnik, nem matricás lapnak.
4. Kiút a képernyőről. A képernyős játék legjobb vége az igazi játék. Egy jelenet, amelyet ki lehet nyomtatni és ki lehet színezni, az asztalhoz viszi a történetet.

Hogyan csinálja a Make a World

A Make a World képalkotó játék négy és nyolc év közötti gyerekeknek.

• Először magadat készíted el. Lány vagy fiú, hét frizura, húsz ruha a pizsamától az űrruháig, bármilyen szín a bőrnek, a hajnak, a felsőnek, az alsónak és a cipőnek, és kiegészítők, például szemüveg, korona vagy cilinder. Legfeljebb tizenkét figurát lehet készíteni, így az egész család jöhet.
• Hat világ. A tenger mélye, az űr, egy elvarázsolt erdő, a szavanna, egy város és a sivatag, mindegyik két háttérrel, húsz szereplővel és nagyjából harminc tárggyal.
• Igazi jelenet. Bármit bárhová húzhatsz. Ami a kép aljához közelebb van, az nagyobbra és előrébb rajzolódik, és minden tárgyat nagyobbra vagy kisebbre lehet állítani, meg lehet fordítani, előre vagy hátra lehet tenni.
• Kifestő ugyanarról a jelenetről. Minden képnek van egy fekete vonalakkal rajzolt ikertestvére, így a kész világot ki lehet nyomtatni, és zsírkrétával ki lehet színezni.

Tippek felnőtteknek

• Kérdezz, ne dicsérj. A „Ki lakik itt? Miért van az űrhajós a sivatagban?” elindít egy történetet. A „Nagyon szép!” lezárja.
• Írd le a történetet. A négy- és ötévesek sokkal hosszabb történeteket tudnak elmesélni, mint amennyit le tudnának írni. Írd le az övékét a kinyomtatott oldal alá, és olvasd fel nekik.
• Készítsétek el a családot. Készíts figurát mindenkiről, aki a házban lakik, és tedd őket egy világba. Aztán kérdezd meg, ki hová indul.
• Papíron érjen véget. Nyomtasd ki a kifestőt, amikor lejárt a képernyőidő. A történet az asztalnál folytatódik, és a vonalakon belül színezés jó gyakorlás azokhoz az apró kézmozdulatokhoz, amelyek az íráshoz kellenek.
• Építsetek egy igazit is. Egy tepsi, egy kis liszt vagy homok, néhány játékállat és egy tál víz: és máris kész a szavanna itatóval. A játék kiindulópont, nem helyettesítő.

Hogyan tovább

Az a gyerek, aki történeteket mesél, készül arra, hogy olvassa is őket. Ha a tiéd elmúlt négyéves, és kezdi észrevenni a betűket, a Tiny Hands Learn: Olvasás ingyenes, hangoztató módszerrel (phonics) tanító program két és hét év között, a hogyan tanul meg a gyerek olvasni és írni útmutatónk pedig elmagyarázza a lépéseket.

Akik szeretnek figurákat készíteni, gyakran a Dress-Up Party játékot is élvezik, a kisebb testvérek pedig játszhatnak a Little House játékkal, ami egy nyugodt babaház két és öt év között. Ha a gyerek a saját jelenetét a semmiből rajzolná meg, próbáld ki a Chalk Art játékot.